A Time magazin 1927-től kezdve minden évben egyszer borítójára helyezi az éppen aktuális Év Embere arcképét, aki általában milliók sorsát változtatta meg valamilyen módon. Olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint Mahátma Gandhi, II. János Pál pápa, vagy éppen a számunkra legkedvesebb „A magyar szabadságharcos”. Volt azonban nem egy eset, amikor a szerkesztőség választása nagyon félresiklott, és olyan emberek kerültek címlapra, akiknek munkásságát a történelem a lehető leghatározottabban elítéli.

Adolf Hitler (1938)

Aligha kell a XX. század egyik leghírhedtebb politikusát bárkinek bemutatnom, a II. világháború, és az azzal egy időben zajló Holokauszt alatt kb. 15 millió fő halt erőszakos halált közvetlenül Hitler utasításai nyomán. Meg kell említeni azonban, hogy 1938-ban még csak csíráját lehetett látni terveinek, joggal védekezhet azzal a szerkesztőség, hogy a borzalmakat címlapra kerülése után vitte végbe.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1939, 1942)

Sztálin esetében azonban végképp semmi sem menti meg a Time magazint attól, hogy komplett idiótáknak nézzük őket, hiszen 1939-ben már több mint 10 millió volt Sztálin rendszerének áldozatainak száma. Elég csak abba belegondolni, hogy 3,3 millió ukrán parasztot éheztettek halálra 1932 és 1933 között, mert hát az ő élelmezésükre szánt gabonát Sztálin máshova kívánta eljuttatni.

Nyikita Hruscsov (1957)

Teljesen érthetetlen logika mentén haladva azt követően, hogy 1956-ban „A magyar szabadságharcos” került a címlapra, a magyar forradalom előtt tisztelegve, egy évvel később az azt leverő szovjet pártfőtitkár, Hruscsov lett az év embere. Akinek amellett, hogy vérbe fojtotta a magyar forradalmat, arra is volt ideje, hogy a történelem egyik leggyalázatosabb tettét végrehajtsa, és elrendelje a családokat szétszabdaló berlini fal építését is.

 Lyndon B. Johnson (1964, 1967) és Richard Nixon (1971, 1972)

Johnson az USA 36. elnökeként egy olyan háborúba vezette országát, amely nem csak vereséggel végződött, hanem teljesen felesleges is volt. Az ő vezetésével Amerika 1965-ben csatlakozott az Észak- és Dél-Vietnam között zajló háborús konfliktushoz, amely végül 58.000 amerikai, és 1.200.000 vietnami halálát okozta. Igaz, ehhez a számhoz nagyban hozzájárult utóda, Richard Nixon is, aki egészen groteszk módon szintén kétszer volt az év embere, 1971-ben és 1972-ben. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy az amerikai történelembe „the napalm presidents” avagy „a napalm elnökök” néven kerültek be, arra emlékeztetve, hogy milyen embertelen módon bombáztak boldog-boldogtalant a háború alatt.