- Ez fix 2-es.
- Áh, dehogyis. Nézd meg, legutóbbi öt meccsből hármon még csak gólt se rúgtak, tuti hazai.
- 1,57-ért aki ezt nem rakja meg hazaiba, az meg sem érdemli, hogy valaha nyerjen egy forintot is.
Aki valaha, e földi lét közepette elhaladt egy lottózó mellett, vagy csak volt ötnél több férfi ismerőse, az egészen biztosan hallotta ennek a párbeszédnek valamely változatát. Két és fél fölé, 0-1-es hendivel, négy vagy több gólra és még számtalan hasonló szakkifejezés hangzik el nap-mint nap az ország szerencseműhelyeiben, ahol szakavatott profik Arisztotelész Retorikáját megszégyenítő módon próbálják jobb belátásra bírni azokat, akik nem értenek velük egyet. Érvek, taktikák, több éves megfigyelésekből származó tapasztalatok feszülnek egymásnak ilyenkor a két vagy több szereplős dráma közepette, ami jó esetben nem fajul tettlegességig. Túlteng az adrenalin, mindenkit fűt belülről saját igazának tudata (no meg a jobbakat az alkohol), szegény Józsi bá' kis híján szívrohamot kap, úgy magyaráz.
- Dehát a mencseszter idén nagyon gyenge, ez a cselszi simán feltörli velük a padlót!!!!!
Kétségtelen, rengeteg energiát fektettek bele immár számos generáción keresztül a magyar emberek abba, hogy előbb a totót, majd a tippmixet kihasználva dobják meg azt az amúgy a béka segge alatt szerénykedő fizetésnek csúfolt pénzecskét, amit hó végén kapnak munkájukért. Mindig volt egy-két tuti meccs bekarikázva a Nép/Nemzeti Sport-ban, amitől azt várta mindenki, hogy visszahozza a sokszor sok helyre elküldött szerencsejáték zrt. által elnyelt pénzeket. Valahogy azonban az körvanalazódott a laikus megfigyelőben, hogy bármennyire is mondta a magáét a meccs előtt mindkét fél, a dolog vége mindig az lett, hogy
- Áh, a 92.-ben befújt a köcsög bíró egy tizenegyest, ezek meg kiegyenlítettek. Pedig az az egy hiányzott ahhoz, hogy nyerjek egy húszast...
Így viszont mindig bukott egy ezrest. Szerencsére azonban nyereség esetén senkinek nem jut eszébe végső mérleget vonni, így a győzelmi mámorban nem gondol arra, hogy már csak 26-szor kéne nyernie, és akkor talán ott lenne, ahol 30 éve elkezdte. Talán.
De akkor miét van oda annyi ember ezért a költséges, veszteséges "hobbiért"? Mint annyi minden más, ennek is elképesztő közösség-formáló ereje van, tök különböző emberek is egy hullámhosszra kerülnek, ha egy adott csapatot, a bírót, az időjárást, vagy bármi más tényezőt kell elküldeni az anyjába, ha éppen az volt felelős a bukásért. A másik oldalon meg persze ott vannak a mocskos anyagiak, hisz ki ne szeretne otthon, vagy a lottózóban ülve tízezreket keresni? Persze, hogy mindenki. Konklúzióként annyit mondanék: ha valaki egyszer bankot robbant, és leakaszt pár milliót a zrt-től, azt ne a következő Barca meccsbe, hanem inkább egy hawaii-i nyaralásba fektesse.
