Az Egyesült Államok mindenkori elnöke mindig is a világpolitika egyik fő személyisége, olykor vezetője is egyben. Ezért is terheli őket még inkább a felelősség, hogy jól bánjanak az őket megválasztó néppel, és teszem azt, ne hazudjon a szemébe, vagy éppen küldje őket tízezerszámra egy olyan háborúba, amit ő maga provokált ki. Mégis voltak/vannak olyanok, nem is kevesen, akik csak azért is tesztelik a népet, hogy az mikor elégeli meg az állandó hazudozást, és takarítja el az útból adott politikust.
Aki ki szeretné egészíteni a listát ne fogja vissza magát és tegye meg kommentben!
Bill Clinton
Minden idők egyik leghíresebb politikai botránya volt a Monica Lewinsky-ügy, amely során kiderült, hogy Bill Clinton viszonyt folytatott a fent említett hölggyel, aki a Fehér Házban dolgozott. Épp elég szomorú önmagában a tény, hogy egy újabb megcsalt felséggel „gazdagította” a világot az Elnök Úr, az azonban még inkább bicskanyitogató, hogy szemrebbenés nélkül hazudott a viszonyról, és nem otthon, hanem a KOMPLETT AMERIKAI SAJTÓ előtt. 1998. január 26-án kereken kijelentette, hogy nem folytatott viszonyt Miss. Lewinsky-vel, majd augusztus 17-én meggondolta magát, és azt nyilatkozta, hogy volt viszony, és mennyire sajnálja. Ilyen egy igazán hiteles vezető!
VIDEÓ: https://www.youtube.com/watch?v=JUDppdVXeMw
Lyndon B. Johnson
Az ő nevéhez csupán egy olyan apróság fűződik, mint a vietnami háború, amely amellett, hogy teljesen értelmetlen volt, komplett idiótát csinált egy szuperhatalomból. Történ ugyanis, hogy 1964-ben az Elnök Úr bejelentette, hogy két amerikai anyahajót megtámadtak az észak-vietnami kommunisták a Tunkin-öbölnél, aminek hatására a Kongresszus engedélyt adott egy háború elindításához. A probléma csak annyi volt, hogy nem történt ilyen támadás az USA ellen, az egészet csak azért találták ki, hogy megtámadhassák az egyre inkább a kommunisták irányítása alá kerülő Vietnamot.
Richard Nixon
El lehet azon gondolkozni, hogy ki követ el nagyobb bűnt: az, aki elkezd egy értelmetlen háborút, vagy az, aki nem fejezi be őket olyan gyorsan, ahogy lehet. Nixont az utóbbi elmulasztásáért terheli felelősség, annak ellenére, hogy 1968-ban a vietnami háború befejezésével kampányolt. Ehelyett parancsot adott Kambodzsa bombázására, majd Laosz megtámadására. Azok után pedig, hogy 1969. májusában a New York Times nyilvánosságra hozta a bombázások hírét, titkosszolgálati módszerekkel hallgattatta le a leghíresebb újságírókat, hogy fény derüljön a forrás kilétére.
Dwight D. Eisenhower
A hidegháború közepén katonai konfliktust gerjeszteni nem a legbölcsebb dolog. Erről azonban sajnos senki sem szólt az akkor éppen hatalmon lévő elnöknek, aki elrendelte a Szovjetunió megfigyelését felderítő repülőgépek segítségével. A gond ott kezdődött, hogy amikor 1960. május 1-jén lelőttek egy ilyen gépet, az amerikai kormány megpróbálta eltusolni az ügyet, egészen pontosan az elnök kerek-perec kijelentette, hogy nem kémkedtek amerikai repülők a szovjetek után. Elég jól is ment a titkolózás, illetve tagadás, amíg a szovjetek nyilvánosságra nem hozták egyrészt az elfogott pilótát, másrészt a gép roncsait, benne a kémkedésre használt műszerekkel. Ezek után el lehet képzelni, hogy milyen lehetett a hangulat a nem sokkal az eset után megtartott párizsi konferencián, amelynek elsődleges célja a kelet és nyugat egymáshoz való közelítése volt…
